Én vagyok az Ördög
Én vagyok az Ördög
Gonosz vagyok. Néha kegyetlen.
Lábaim előtt vergődik a nagyvilág
Emberi sorsok vannak a kezemben
De én a kisujjamat se mozdítanám
Sötét vagyok. Titokzatos és kemény
Csak nézem a borzalmakat érzéketlen
Fülemben ezernyi sikoly, s a remény
Hah, ha megtalálod, értesíts engem…
Gyilkos vagyok. Hagyom elbukni
Az embereket. Katasztrófa: szenzáció
Szörnyűség? Nem fogok unatkozni
A mese az Ördögről csak kitaláció
Én vagyok az Ördög, és nincs pokol
Vagy ha mégis, hát úgy hívják: Föld
És én vagyok itt, akinek a nép hódol
De ha nem, majd valaki más az élre tör
Televízió: sötét csodák kis ládikája
Nyisd ki, és a halál kacsint rád vissza
Szenvedések, bűnök iszonytató háza
Mely láthatatlanul csorgó véredet issza
Hírek: az ördög újságja, pokol napilap
Nekem szól, én olvasom minden nap
Ördög itt mindenki, hát válassz egy nevet
Belzebub, Lucifer, Sátán, bármelyik lehet
Tán nem értesz egyet? Hadd kérdezzelek
Ugyan, mennyit ér neked egy emberélet?
A földön csúszónak tán nem azt feleled:
Én nem látok, nem hallok, nem beszélek?
Én vagyok az Ördög, és ez az otthonom
Lásd, igyekszem otthonossá tenni a lakást
A pokol-kúrián én éjjel-nappal dolgozom
Építs hát te is velem, hogy elkárhozzon a világ
|